foto1
Running text caption 1
foto1
Running text caption 2
foto1
Running text caption 3
foto1
Running text caption 4
foto1
Running text caption 5
Atilla Király Gimnázium Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Aba Sámuel Általános Iskolája

Főmenü

Történelem

5. évfolyam

 

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

A tanuló képes legyen:

 

  1. Időszalagon jelölni a fontosabb eseményeket. Ismerje a keresztény időszámítás alapjait, fejtse ki, mit jelent a Krisztus előtt és után (időszámítás előtt és után) kifejezés. Tudja használni az évtized, évszázad és emberöltő fogalmakat!
  2. Csoportosítani a történelmi forrásokat képek alapján.
  3. Megmutatni világtérképen a főbb őskori leleteket. Hasonlítsa össze a zsákmányoló és a termelő életmódot! Értse, mi volt a mágia jelentősége az őskori ember életében, jellemezze szóban az őskori ember lakóhelyének fejlődését.
  4. Megfogalmazni, hogy milyen célok és feladatok következtében alakultak ki az első államok.
  5. Bemutatni az öntözéses földművelés technikáját, annak jelentőségét, rajzok alapján ismertesse annak főbb eszközeit, szerszámait!
  6. Megkeresni az ókori Egyiptomot különböző térképeken, mutassa meg területét, részeit és fő folyóját, határozza meg, melyik évezredben jött létre az egységes Egyiptomi Birodalom, s ez kb. hány évvel ez előtt történt, jellemezze az egyiptomi kultúrát.
  7. Elmondani, milyen korszakos jelentősége van az első írások megjelenésének az emberiség történelmében.
    1. Foglalja össze a többistenhit és az egyistenhit közötti hasonlóságokat és különbségeket.
  8. Mutassa meg történelmi, földrajzi és körvonalas (vak-) térképen az ókori Indiát és Kínát! Mutassa meg történelmi, földrajzi és körvonalas térképen a távol-keleti nagy folyókat!
    1. Gyűjtse össze az ókori találmányokat!

 

 

Az ókori görög-római világ

A tanuló képes legyen:

 

  1. Megmutatni Európa mai és történelmi térképén az ókori Görögországot, Krétát, Olümpiát, Athént és Spártát, jellemezni Görögország természetföldrajzi adottságait, következtetéseket levonni ebből gazdálkodásukra, életmódjukra.
  2. Meséljen görög mondákat.
  3. Összehasonlítani az athéni és a spártai társadalmat és életmódot!
  4. Elhelyezni időszalagon az első olümpiát, a perzsa háborúkat és Athén fénykorát.
  5. Történeteket mondani a görög–perzsa háborúk időszakából.
  6. Bemutatni Nagy Sándor birodalmát.
  7. Megmutatni Európa mai és történelmi térképén Itáliát, jellemezni Itália természetföldrajzi adottságait, vonjon le életmódra vonatkozó következtetéseket ebből.
  8. Meséljen római mondákat.
  9. Megmutatni történelmi és földrajzi térképen a főbb provinciákat.
  10. Jellemezni Caesar és Augustus uralkodását.
  11. Mutassa be az ókori Róma városának főbb látnivalóit.
  12. Történeteket mesélni Attiláról, mutassa be a
  13. Elmondani a Nyugatrómai Birodalom bukásának külső és belső

 

 

A középkori Európa világa

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni egy uradalmat, felsorolni a jobbágyok főbb tevékenységeit, szolgáltatásait.
  2. Elmesélni, hogyan nézett ki egy középkori vár, milyen volt a lovagi élet.
  3. Bemutatni a középkori egyház jelentőségét: világi papok és szerzetesek
  4. Forrásrészlet alapján felsorolni a céhek fontosabb

 

  1. Ismertetni a keresztes háborúk főbb
  2. a) Képek alapján felismerni és jellemezni a román és a gótikus építészeti stílust.

 

 

A magyarság történetének kezdetei és az Árpádok kora

A tanuló képes legyen:

 

  1. Ősi magyar mondákat elmesélni, miben különböznek a mondák és a nyelvtudomány következtetései a magyarság eredetéről.
  2. Megmutatni térképen a magyarság vándorlásának állomásait, beszélni a vérszerződésről.
  3. Összehasonlítani egy ókori többistenhívő vallást őseink hitvilágával.
  4. Elmesélni milyen volt az élet a jurtában.
  5. Megmutatni történelmi térképen a honfoglalás irányait, milyen államok léteztek Európában a honfoglalás idején.
  6. Bemutatni a honfoglalók főbb használati tárgyait és ruházkodását.
  7. Ismerje a kalandozó hadjáratok okát és célját.
  8. Jellemezni Szent Istvánt, Szent Lászlót.
  9. Beszélni a tatárjárásról, összehasonlítani IV. Béla tatárjárás előtti és utáni tevékenységét.
  10. Elhelyezni az időszalagon az Árpád-kor főbb évszámait.

 

Történelem 6. évfolyam

 

A Magyar Királyság virágkora

A tanuló képes legyen:

 

  1. Károly főbb intézkedéseit és tetteit bemutatni.
  2. Jellemezni Nagy Lajost, a lovagkirályt, történelmi és körvonalas térképen megmutatni a Nagy Lajos uralta királyságokat és területeket!
  3. Megindokolni az ősiség és a kilenced törvény jelentőségét a középnemesség és a királyi hatalom szempontjából.
  4. Összehasonlítani a középkori városokat a mezővárosokkal.
  5. Térképvázlaton nyomon követni a nándorfehérvári csata főbb eseményeit.
  6. Bemutatni Mátyás király belpolitikáját, külpolitikáját, gazdaságpolitikáját, az udvari kultúrát Mátyás korában.
  7. Ismertetni mohácsi csatát.
  8. Felidézni a kor fontosabb évszámait.

 

 

A világ és Európa a kora újkorban

A tanuló képes legyen:

 

  1. Összehasonlítani miben    különbözött    Amerika    őslakóinak    élete    az    európaiak életformájától.
  2. Megmutatni földgömbön, történelmi térképen és jelölni körvonalas térképen a főbb felfedezőutakat, példát mondani arra, milyen ételeket nem ehettünk Kolumbusz előtt.
  3. Összehasonlítani a céheket a manufaktúrákkal.
  4. Ismertetni a reformáció legfőbb tanításairól.
  5. Bemutatni a királyi egyeduralom, az alkotmányos királyság és a köztársaság jellemzőit.
  6. Jellemezni a Napkirály udvarát.
  7. Beszélni a barokk stílus jellegzetességeiről.

 

 

Magyarország a kora újkorban

A tanuló képes legyen:

 

  1. Megmutatni történelmi és körvonalas térképen a két, majd három részre szakadt ország területeit és a királyi (fejedelmi) székhelyüket, ábrázolni időszalagon a részekre szakadás eseményeit, jellemezni a különböző országrészek területén élő parasztok életét.
  2. Történeteket mondani a végvári harcokról, mesélni a végvári katonák életéről.
  3. Bemutatni II. Rákóczi Ferenc életét (szülei, neveltetése, bécsújhelyi börtön, szökése), felsorolni azokat az okokat, amelyek a Rákóczi-szabadságharc kitöréséhez
  4. Megkeresni történelmi térképen a szabadságharc főbb katonai sikereinek eredményeit.
  5. Időszalagon jelölni a Bocskai szabadságharcot, Erdély aranykorának időszakát, ifj. Zrínyi Miklós halálát, Buda visszavívásának évét, a Rákóczi-szabadságharc időtartamát, Rákóczi halálát.

 

 

A forradalmak és a polgárosodás kora Európában és Magyarországon

A tanuló képes legyen:

 

  1. Amerika függetlenségi háborújának okait, eseményeit
  2. Ismertetni a francia forradalom előzményeit, főbb
  3. Bemutatni az    ipari    forradalom    jellemzőit    (előzmények,    következmények), felsorolni XVIII–XIX. századi feltalálókat, találmányokat.
  4. Jellemezni Mária    Terézia    és        József    uralkodását,    céljaik    és    tetteik összehasonlítását.
  5. A reformkor kiemelkedő alakjait jellemezni (Széchenyi István, Kossuth Lajos)
  6. Követni a szabadságharc eseményeit a térképen, történelmi eseményeket tudja kapcsolni a helyszínekhez (pl. Pákozd, Isaszeg, Buda).
  7. Grafikonok, diagramok tanulmányozására a szabadságharc hadseregéről! Tudjon következtetetéseket levonni, megállapításokat alkalmazni a történelmi események tanulmányozása során.

 

Történelem 7. évfolyam

 

A nemzetállamok kora és a gazdasági élet új jelenségei

A tanuló képes legyen:

 

  1. Felismerni a területi változásokat az USA történetében az alakulástól a XIX. század végéig. Legyen képes gazdasági változások leolvasása, értelmezése történelmi térképről – a vasútvonalak és iparosodás az USA-ban. Tudjon érvelni a rabszolgatartás mellett és
  2. Bismarck és Garibaldi cselekvéseit, döntéseit megmagyarázni a német és olasz egység kialakítása során (béke Ausztriával, háború Franciaország ellen, partraszállás Szicíliában, a hatalom átadása a királynak).
  3. Nyomon követni a balkáni nemzetállamok kialakulási folyamatát térképek, térképvázlatok segítségével.

 

Önkényuralom és kiegyezés. A dualizmus kora Magyarországon

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni egy-egy jelentős nemzetiségi kulturális alkotást (irodalmi mű, épület, szobor, festmény).
  2. A korszak jelentősebb történelmi személyiségeinek, nézeteinek bemutatására.
  3. Írásos források feldolgozására különböző nézőpontból a kiegyezésről. Legyen képes lényegkiemelésre, kulcsmondatok megfogalmazására.
  4. A világvárossá fejlődő Budapest jellemző vonásainak feldolgozására.

 

 

A nagyhatalmak versengése és az első világháború

A tanuló képes legyen:

 

  1. Az antant és a központi hatalmak szövetségi rendszerének kialakulását
  2. Felismerni az első világháborús fegyverek lényeges vonásait.
  3. Első világháborús eseményeket térképen azonosítani.
  4. Felismerni Európa politikai határainak megváltozását, a változások lényegét foglalja össze térképek összehasonlításának segítségével.
  5. Bemutatni a bolsevik hatalomátvételt.

 

Európa és a világ a két világháború között

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni a nők életét, a nők jogait a XX. század első évtizedeiben.
  2. Korabeli írásos források értő olvasására, saját szempontok keresésére az elemzéshez – a békék.
  3. A szovjet típusú modernizáció megértésére.
  4. Grafikonok, diagramok    tanulmányozására,    következtetések   levonására    a    nagy gazdasági világválság megértéséhez.
  5. Sztálin korabeli és utólagos megítélésének elemzésére írott források, képek, karikatúrák segítségével.

 

Magyarország a két világháború között

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni a lakosság két világháború közötti életmódját, történetét.
  2. A Monarchia felbomlásának és az utódállamok kialakulásának megfigyelésére, elemzésére történelmi, etnikai és gazdasági (földrajzi) térképek segítségével.
  3. Bemutatni a revízió sikereit és a revízió árát.

A második világháború

A tanuló képes legyen:

 

  1. A második világháború szakaszainak elkülönítésére és fordulópontjainak felismerésére történelmi térképek segítségével.
  2. Bemutatni a második világháborús haditechnikai eszközöket.
  3. Beszélgetésre a holokausztról, mások véleményének meghallgatására, a saját véleménye kulturált megfogalmazására.

 

Történelem 8. évfolyam

 

Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni Magyarország szovjet mintára történő erőszakos átalakítását, megérteni a kommunista diktatúra jellegét és lényegét.
  2. Értékelni az 1956-ban az idegen elnyomás és zsarnokság ellen föllázadt emberek, közösségek bátorságát, feladatvállalását.
  3. Felismerni, hogy a XX. században a két totalitárius diktatúra miképpen és milyen áldozatok árán alakította a világ, és benne Magyarország sorsát. Megismerni a kommunista diktatúrák embertelenségét, az ebből fakadó elnyomás, az alacsony életszínvonal jellegzetességeit, a vasfüggöny mögötti bezártság képtelen világát.

 

Magyarország a világháborús vereségtől a forradalom leveréséig

A tanuló képes legyen:

 

  1. Korabeli írásos és képi források értelmezésére, csoportosítására – a Rákosi-korszakról.
  2. 1956-os forradalom főbb eseményeinek értelmezésére szóban és írásban.
  3. Felismerni Kelet-Közép-Európa politikai viszonyainak megváltozását – a folyamatot értelmezni történelmi térképek segítségével.

 

A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni valamely globális problémát (túlnépesedés, energiaválság, Észak és Dél ellentéte stb.)
  2. Időrendbe állítani Magyarország, Nyugat-Európa, Kelet-Európa, USA és a fejlődő világ legjelentősebb eseményeit a XX. század második feléből.

 

A Kádár-korszak jellemzői

A tanuló képes legyen:

 

  1. Felismerni az 1956-ot követő kegyetlen megtorlást.
  2. Önálló vélemény alkotására a XX. század közép-kelet-európai népeinek történetéről.
  3. Megismerni hazánk útját a forradalom utáni megtorlástól a kádári időszak, a „legvidámabb barakk” főbb eseményein keresztül a rendszerváltozásig.

 

 

 

Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni az Európai Unió működését, sikereit, problémáit.
  2. Beszélni a NATO céljának változásairól és e szervezet jelenlegi jelentőségéről.
  3. Rövid szóbeli és írásbeli áttekintést adni hazánk uniós csatlakozásának történetéről, és ennek jelentőségéről.
  4. Megmutatni térképen az Európai Unió és a NATO tagországait.
  5. Felismerni a globalizáció előnyeit és hátrányait.

 

Demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

A tanuló képes legyen:

 

    1. Felismerni Kelet-Közép-Európa, Magyarország politikai viszonyainak megváltozását – a folyamatot értelmezze történelmi térképek segítségével.
    2. Tájékozódni arról, hogy milyen közlekedési eszközökkel juthatunk el egy kiválasztott európai nagyvárosba, valamint milyen okmányokra van szükség az utazáshoz.
    3. Bemutatni, milyen volt az élet a Kádár-korszakban.

 

Társadalmi szabályok

A tanuló képes legyen:

 

  1. A legfontosabb együttélési szabályok jellemzőinek felsorolására..
  2. Különféle típusú társadalmi szabályok értelmezésére, a közös és az eltérő vonások felismerésére.
  3. Belátni, hogy minden közösséget a résztvevők által elfogadott írott és íratlan szabályok hoznak létre és tartanak fenn.

 

Állampolgári alapismeretek

A tanuló képes legyen:

 

  1. Bemutatni a demokratikus állam működésének alapelveit, valamint a magyarországi kormányzati rendszert.
  2. Felsorolni az állampolgári jogokat és kötelességeket.

 

Pénzügyi és gazdasági kultúra

A tanuló képes legyen:

 

  1. Felismerni a tudatos tervezés és a személyes felelősségvállalás fontosságát.
  2. Néhány gazdasági-pénzügyi alapfogalom megismerésére.

 

Háztartás és családi gazdálkodás

A tanuló képes legyen:

 

  1. Az egyéni felelősség, kezdeményezőképesség és az alkotó munka szerepének tudatos felismerésére.
  2. A pénzkezelés alapvető fogalmainak megértésére a családi gazdálkodás legfontosabb kérdéseihez kapcsolódóan.

 

Médiakörnyezet, a média funkciói, a nyilvánosság A tanuló képes legyen:

 

  1. a) A média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepének, működési módjának tisztázására, az önálló és kritikus attitűd kialakítására, a kritikai médiatudatosság kifejezésére.

 

Médiamodellek és intézmények

A tanuló képes legyen:

 

  1. a) Megérteni, hogy miért jelenik meg a média közönsége kettős szerepben: mint vásárló, és mint áru.

 

A média társadalmi szerepe, használata – reklám és hír a hagyományos és az új médiában

A tanuló képes legyen:

 

  1. a) A „naiv fogyasztói” szemlélet felismerésére.